Cumi- Dummy

Mivel már betöltöttem a 2 évet, szüleim úgy gondolják, hogy itt az ideje, hogy megváljak a cumitól. A fogaimat is elferdítheti, ha tovább használom. Aztán mások is mondták már nekem, hogy nagylány vagyok, és nem kell nekem cumi. De a "pipa", ahogy Jázmintól tanultam- kedves nekem, kivált ha fáradt, álmos, vagy bánatos vagyok, de ha unatkozom, akkor is.
Tegnap reggel apa azt mondta, adjam oda a cumimat a fecskéknek, akik a kertünkben levő madáretetőbe építettek fészket. Szeretnek nálunk tanyázni, és mi is szeretjük őket. Így saját kezemmel feltettem a cumit az etető fölé, ott hagytam, majd egy idő után már nem volt ott. A fecskeanya biztosan elvitte a cumimat a bébi fecskének, mert az bébiknek való.
Napközben többször eszembe jutott a cumim,és kértem, de nem kaptam meg. Este elalvás előtt is követeltem, és anya elmagyarázta, hogy oda adtuk a fecskemadárnak, aki elvitte a kicsijének. Meg hogy a barátaim, Hanni, Náti és Bence is cumi nélkül alszanak, és nekem sem kell. Elfogadtam szó nélkül. Elaludtam. Anya fel volt készülve, hogy éjjel sírni fogok egy csomót, de nem így történt. Csak egyszer ébredtem meg, 4 körül, akkor sem sírtam. Hát ilyen volt az első 24 óra. Hogy milyen lesz a többi, majd meglátjuk.